 |
Ruszinokról
 |
"RUSZIN"
szó
Már a ruszinoknak többféle elnevezésük is van:
ruténok, kárpátukránok, rusznyákok, kisoroszok.A
"ruszin" szó régi hagyományokra tekint
vissza: egyfelől a "rusz" országrészeket
jelentette, amelyek a mai Ukrajnát és Belorussziát
ölelik fel, másfelől a Lengyel Királyságban és
a Litván Nagyhercegségben alkalmazott írott nyelvet.
Mindkét vonatkozásban ellentéte tehát az orosznak.Már
19. századi Habsburg Birodalomban is használták
a "rutén" kifejezést - jóllehet következetlenül,
rendszertelenül - az ukránok megjelölésére. Korszerűbb
alkalmazásában a Kárpátok hegységeiben és hegyoldalain
élő keleti-szláv népeket jelöli a szó.
A
ruszinok
A
ruszinok egy köztes szláv nép, Európa kellős közepén
a Kárpát-medence olvasztó tégelyében, a Kárpátok
hegyláncainak északi és déli lejtőin. Hazájuk,
mely Kárpátaljai Rusz néven vált ismeretté a keresztúton
terül el, ahol Ukrajna, Szlovákia és Lengyelország
határai találkoznak. Magyarországon és a fent
említett országokon kívül Európában még kisebb
számban élnek ruszinok Romániában, Jugoszláviában,Csehországban
és Németországban. Kanadában és USA-ban számuk
mintegy 600ezer fő, Ausztráliában pedig 15ezer.Állítólag,
hogy a ruszinok ősei fehér horvátok voltak. Konstantin
görög császár 950-benazt írta, hogy lemkek és
bolykok lakják a Bobinoju-hegy túloldalát, azt
a vidéket, amit610 körül hagytak el a horvátok.A
legnagyobb szláv népcsalád egy germán törzstől
kapta a nevét. A ruszin szó eredetijelentése ugyanis
északi germán-t, skandináv-ot jelent. A VIII.
században, amikor a keletiszlávok ősei a történelem
korszakába léptek, nem volt se közös nevük, sem
közigazgatásilag megszervezett államuk. Állandó
volt a viszály törzseik, falvak között. A legrégibb
irat erről a Nesztor-krónika (1000) mely szerint
az Iljmen-tó környékén élő szláv törzsek megunták
a sok viszálykodást, egyesültek és a tengeren
túli Ruotsi (Ruszj) nevű skandináviai törzstől
(varégok) kértek segítséget. Ruotsi törzs elfogadta
a meghívást és először az Iljmen-tó környékét
szállta meg, majd a Dnyeper mentét is és Kiev
(Kijev) központtal megszervezte az államot közigazgatásilag.
A Ruotsiak vezetője Rusik (Rurik) volt. Az általuk
megszállt terület a ruotsiak földje, azaz Ruszka
Zemlja, röviden a Ruszj nevet kapta. A megszállók
kétévtized multán annyira beleolvadtak a szláv
többségbe, hogy semmi nyomot nem hagytakmaguk
után. Unokáik már tiszta szlávok. A közigazgatásilag
megszervezett területnek Ruszj lett a neve (Kijevi
Rusz) lakosai pedig származásukra való tekintet
nélkül a ruszin, ruszkij nevet kapták. A 912.
évi szerződés, melyet Oleg kijevi fejedelem kötött
a görögökkel, a fejedelemség lakosait már ruszinoknak
nevezi. A XII. századig csak a kijevi fejedelemségnek
volt Ruszj a neve, ettől kezdve lassan a többi
fejedelemség is átvette az elnevezést.A XIII.
században a tatárok elpusztították Kijevet. Így
alakult meg délen a holics-velhíniai,északon a
vladímiri, illetve moszkvai fejedelemség. Az előző
a kijevi jogutódjának tartotta magát, de mert
jóval kisebb volt annál, így Mala Ruszj-nak nevezték
el. Közben a moszkvai megerősödött, s azért, hogy
megkülönböztessék a kis-oroszoktól, elnevezték
Nagy-Oroszországnak. Ezt az elnevezést aztán átvette
a keleti szláv irodalom és a világ is. A magyar
oklevelek a XVIII. század végéig csak a kijevi,
illetve a holics-velhíniai fejedelemség lakosait
hívja oroszoknak, a moszkvai fejedelemség lakóinak
neve muszka, moszkovita. 1667-ben Kis-Oroszország
nagyobbik része Nagy-Oroszországhoz került, majd
néhány évszázad elteltével, hogy megkülönböztessék
magukat a moszkovitáktól, felvették az ukrán nevet,
ami "szélen lévőt" jelent. Ezek után
csak a holicsi és a Magyarországon élő kis-oroszok
maradtak ruszinok.Mivel az ukranizmus a XIX. században
Gácsország (Galíciában) is tért hódított, így
a holicsi ruszinok is elvetették a ruszin nevet.
A XX. századra már csak Magyarországon a kárpátaljaiak
nevezték magukat ruszinoknak. Latinul és magyarul
ruthéneknek. Számolnunk kell azzal, hogy a ruszin
terminus történelmileg összefogja több nemzetiség
gyökereit. Például a galíciai-volhíniai lakosságot
a magyarok oroszoknak nevezték, az Osztrák-Magyar
Monarchia idején pedig már ruszinoknak nevezték
őket.A későbbi történelem folyamán a Habsburg-dinasztia
befolyásával oroszokból ruszinok, majd I. világháború
befejeztével ruszinokból ukránok lettek, mely
tendencia a mai napig tart. Cirill és Metód bizánci
görög misszionáriusok 862-ben elviszik kereszténységet
a Kárpátoktól délre élő ruszinok, akik fel is
veszik azt. Létrehozzák a przemysli egyházmegyét
a IX. században és így a Lemko területre is elkerül
a kereszténység.(A mai Lengyelország déli része
és Szlovákia északi-keleti vidékei.) 1396-ban
a podóliai Koriatovics Tódor fejedelem letelepszik
Munkácson és megalapítja az ortodox Szent Miklós
kolostort a Szerzetes-dombon. 1440 körül a ruszinok
első püspökei kormányozni kezdenek Munkácson.1692-ben
a przemysli ortodox egyházmegye csatlakozik a
Rómával létrejött egyházi unióhoz.1703-1711 a
ruszinok csatlakoznak II. Rákoczi Ferenc magyar
fejedelem, Munkács urának sikertelen szabadságharcához
a Habsburg uralom ellen. Ekkor válik nyilvánvalóvá
a ruszinok elkötelezettsége Rákóczi és a magyarság
iránt. Ezt a hűséget Rákóczi azzal ismeri el,
hogy a ruszinokat "Gens fidelissima"
-nak, azaz "legkedvesebb népem"-nek
nevezi, amire a ruszin nép a maga bátorságával,
vezére iránti szeretetével rá is szolgált. 1771-ben
létrehozzák az önálló munkácsi görög katolikus
egyházmegyét, melynek székhelyét 1780-ban áthelyezik
Ungvárra.Lucskaj Mihály 1830-ban kiadja az első
ruszin nyelvtan könyvet.1847-ben Alexander Duchnovics
kiadja az első ruszin nyelven írt iskolai tankönyvet.Az
1848-49-es szabadságharcban is magyarral együtt
harcoltak a Habsburg birodalom ellen. Míg azonban
II. Rákóczi Ferenc seregében főleg a parasztok
ontották vérüket, 1848-49-ben a ruszin értelmiség
sietett Kossuth zászlaja alá. Az ungvári papnövendékek
hittestvérük. Vasvári Pál példáján felbuzdulva,
honvédnek álltak be, és a magyar szabadságért
harcoltak.1850-ben megalakul az első ruszin kulturális
egyesület, melynek vezetője Alexander Duchnovics
volt. A kurdokhoz hasonló politikai helyzetüknél
fogva (nincs államuk) egymás közötti kapcsolataikat
főleg a ruszin kultúra ápolása, annak átörökítése,
ezek különböző fesztiválokon való bemutatása révén
tartják. 1919. szeptember 10.- Saint-Germain-i
egyezmény aláírásával kezdve lett, ahol is államuk
megalapításával a Podkarpatszka Rusz (Ruthenia)
államnevet kapták.(6 hónapig állt fenn!) 1939.
március 15-én Kárpát-Ukrajna kinyilvánítja függetlenségét.
A két világháború közötti politikájának megfelelően
Magyarország Kárpátalját visszacsatolja, így vissza
áll az ősi egység. Ungváron 1941-ben megalapítják
a ruszinság első tudományos szervezetét, a Kárpátaljai
Tudományos Társaságot. (A Magyarországi Ruszin
Tudományos Intézet ennek a társaságnak az utódjaként
működik.) Szomorú esemény következik be a ruszinok
életében 1945. június 29-én. Csehszlovákia átadja
Podkarpatszka Ruszt (Kárpátaljai Ruszt) a Szovjetuniónak.
1991. december 1-jén megerősítik Ukrajna függetlenségét.
Kárpátalja lakosságának több mint 78 százaléka
a terület önállósága mellett teszi le a voksát,
amit az Ukrán Kormány a mai napig sem vesz tudomásul,
megsértve ezzel az alapvető emberi jogokat.
RUSZINOK
EREDETE
Van-e a hazai ruszinoknak anyaországuk?
Ha lenne Kárpátalja lenne az, ahol jelenleg kb.
900.000 ruszin él. Ez a terület csaknem ezer évig
Magyarország rész volt. Az első világháború után
Csehszlovákiához, a második világháború után pedig
a Szovjetunióhoz tartozott. Ez a felsorolás bizonyítja,
hogy Kárpátalja soha nem tartozott Ukrajnához,
mégis a felbomlott Szovjetuniónak ez az utódállama
görcsösen ragaszkodik ehhez a területhez a mai
napig, ugyanakkor az itt élő ruszinoknak, magyaroknak,
németeknek és egyéb kisebbségeknek nem biztosítja
az alapvető nemzetiségi jogokat sem. Erről tanúskodik
az 1990. évi kárpátaljai referendum, melynek alkalmából
a hétféle nemzetiségű lakosság 78 százaléka Kárpátalja
autonómiát követelte, de az ukrán kormány e jogos
követelést visszautasította. Nem véletlen tehát,
hogy ezek után külföldön alakult meg Kárpátalja,
azaz Ruthénia illegális kormánya.
A ruszinok területi elhelyezkedése
A
Ruszin Élet korábbi számaiban már vizsgáltuk
a ruszinok eredetét és történetük egyes
aspektusait. Ily módon képet kaptunk arról,
hogyan fejlődött ez az etnikum az idő dimenziójában.
Indokolt ugyanakkor feltárni ennek a folyamatnak
a térbeli vonatkozásait is. A ruszinok területi
elhelyezkedése jelenleg a következőképpen
néz ki. Ezzel kapcsolatban talán érdemes
megjegyezni – és erről szintén már tettem
említést korábban -, hogy a mai ruszinokat
joggal nevezik Közép – Európa kurdjainak,
hiszen szétszórva élnek a régió 8 országában:
Ukrajnában, Szlovákiában, Lengyelországban,
Csehországban, Magyarországon, Romániában,
Szerbiában és Horvátországban.A legtöbben
(becslésem szerint mintegy 770-800 ezren
) Ukrajnában, Kárpátalján
élnek 10 városban, 28 város jellegű településben
és mintegy 560 faluban. Ruszinok kivétel
nélkül minden kárpátaljai faluban találhatók
(tehát 561-ben) és ha figyelembe vesszük,
hogy ezek közül csak 72 falu magyar és néhány
falu román többségű, akkor mintegy 480 falu
ruszin többségű. |
 |
 |
Az
említett 561 kárpátaljai falu közigazgatásilag
257 községi tanácson belül funkcionál. Ruszin
többségű minden kárpátaljai város és városi jellegű
település. Az ukrajnai Kárpátalja (vagy Kijevhez
viszonyítva Kárpátontúl) megye járásai közül ruszin
többségű 11. (huszti, ilosvai, munkácsi, nagybereznai,
ökörmezői, perecsenyi, rahói, szolyvai, técsői,
ungvári és volóci) és csak 2 járás (berekszászi
és nagyszőlősi) magyar többségű.
Szlovákiában
a ruszinok száma a legutóbbi 1991-es népszámlálás
adatai szerint a következőképpen alakult: közülük
mintegy 17 ezer fő ruszin nemzetiségűnek vallotta
magát, mintegy 14 ezer fő ukránnak és mintegy
2 ezer fő orosznak. Ugyanakkor ruszin anyanyelvűnek
deklarálta magát 49.100 fő, ukrán anyanyelvűnek
pedig 9.500 fő. Tekintettel arra, hogy az erőteljes
elszlovákosítás miatt nagyon sok szlovákiai ruszin
a legutóbbi népszámláláson szlováknak vallotta
magát (pedig a családban még most is gyakran beszélik
a ruszin nyelvet), egyes becslések szerint a ruszinok
száma Szlovákiában elérheti akár a 120-130 ezer
főt is. Szlovákiában a ruszinok főleg Kelet-Szlovákiában
(egyes források szerint mintegy 300 településen,
mások szerint több mint 250-en), különösen a felsővízközi,
homonnai, nagymihályi, varannói járásban,kisebb
mértékben a bártfai, eperjesi, kassai, ólublói,
tőketerebesi járásban élnek, nagyjából egy tömbben,
illetve sávban. Kisebb szórványokban Szlovákia
más részein is megtalálhatók, elsősorban Pozsonyban.
Lengyelországban a ruszinok számát
mintegy 60 ezer főre becsülik. Igen szétszórtan
élnek főleg a délkelet-lengyelországi vajdaságokban
(Krynica térségében, valamint Grybow-tól, Jaslo-tól,
Dukla-tól, Lesko-tól, délebre, Sanok-tól pedig
délnyugatra), valamint Alsó-Sziléziában Legnica
térségében és a lengyelországi tengermellék egyes
településeiben. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni,
hogy 1945-1947-ben az akkori lengyel kormány több
100 ezer lemkó ruszint erőszakkal arra kényszerített,
hogy hagyják el ősi dél-kelet-lengyelországi szállásterületüket.
Egy részüket (mintegy 60%), az úgynevezett lakosságcsere
révén- azon a címen, hogy őket ukránoknak dekralálták
– a Szovjetunióba Ukrajnába deportáltá 1945-ben.
Más részüket (mintegy 40%),a szerencsésebbeket
a Lengyelországból kitelepített németek helyére
Alsó Sziléziába és a lengyelországi tengermellékre
internálták, 1947-ben a szégyenletes, úgynevezett
Visztula-akció során. Az utóbbiak közül egyre
több ruszin költözött vissza a délkelet-lengyelországi
ősi szállásterületre, különösen a rendszerváltozás
óta.
Csehországban hivatalos adatok
szerint 1,7 ezer ruszin él (becslések szerint
számuk mintegy 12 ezer fő). Főleg Prágában, Brünnben
és szétszortan sok más településen találhatók,
különösen a Szudéta-vidéken. Az utóbbi vidékre
a második világháború után kitelepített németek
helyére kerültek a Kelet-Szlovákiából történt
szervezet áttelepítés révén.
Magyarországon a ruszinok számát
csak becsülni lehet (mintegy 5-6 ezer fő), mert
még a legutóbbi 1989-es szocialista népszámlálás
során is őket nem tekintették külön etnikumnak
és ehelyett jogtalanul szlovákoknak deklarálták.
Így a második világháború óta a magyarországi
ruszinok számáról hivatalos adatok nem jelentek
meg. Ma Magyarországon a ruszinok fő szállásterülete
az ország északkeleti részén van, főleg Borsod-Abaúj-Zemplém
és kisebb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Fontos megemlíteni, hogy az északkelet-magyarországi
ruszinok nagyobb része szinte teljesen elmagyarosodott,
különösen jellemző ez a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyére. A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is
jelentős volt a ruszinok elmagyarosodása, sőt
talán egyes esetekben elszlovákosodása, de mégis
itt maradt fenn viszonylag a legjobban a ruszinok
nemzeti identitása, elsősorban két település esetében:
a mintegy 440 lakosú Komlóskán, amely joggal a
mai Magyarország legruszinabb falujának tekinthető,
mert az ottaniak legalább 95% ruszin, valamint
a 3,6 ezer fős Múcsonyban, ahol a lakosság mintegy
kétharmada ruszin. Az utóbbiban Magyarország első
ruszin önkormányzata jött létre 1995-ben és az
ottani általános iskolában fakultatív ruszin nyelvoktatás
indult 1996-ban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
vannak még más települések is, ahol a helyi lakosok
beszélik (ha hiányosan is) vagy megértik a ruszin
nyelvet, esetleg ruszin népdalokat vagy imaszövegeket
is tudna: Erdőhorváti, Kány, Mogyoróska, Oroszgadna.
Mondható ez Abod, Filkóháza, Görömböly, Irota,
Rakaca, Rudabányácska, Sajópálfala, Tornabarakony,
Vajdácska, Végardó, Viszló stb. esetében is. A
XVIII. Században mindenesetre még több tucat település
volt a mai Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye területén, ahol ruszinok is éltek. Északkelet-Magyarországon
kívül ruszinok jelenleg szétszortan még sokfelé
élnek hazánkban: a legnagyobb számban Budapesten.
Romániában egyes források szerint
a ruszinok száma mintegy 20 ezer főre becsülhető
(hivatalos adatok szerint mintegy 1 ezer fő),
Főleg Máramaros megyében mintegy 18 településen
(Felsőróna, Karácsonyfalva, Kassópolyana, Máramarossziget,
Ruszkópolyana, Ruszkova, Remete, Rónaszék, stb.)
élnek ruszinok. Arad megyében szintén van egy
ruszinok is lakta falu Németpereg. Ezenkívül szétszórtan
az országban máshol is találhatók, így például
Kolozsvárott és Bukarestben.
Szerbiában a legutóbbi 1991-es
népszámlálás adatai szerint mint egy 17,9 ezer
ruszin és mintegy 2 ezer ukrán élt (más hivatalos
források szerint a ruszinok száma mintegy 19 ezer
fő, becslések szerint mintegy 25 ezer fő volt.
A szerbiai ruszinok főleg Bácskában és a vajdasági
Szerémségben több mint egy tucat településen találhatók.
A legruszinabb település Szerbiában Bácskeresztúr
(1991-ben 5.632 lakossal, ahol zömmel ruszinok
élnek), amelyet gyakran a szerbiai ruszinok „fővárosának”
is szoktak nevezni. Ott működik a világ egyetlen
ruszin tannyelvű gimnáziuma. Az ugyancsak bácskai
Kucorán a ruszinok száma, 2.462 fő volt (1991-ben),
Újvidéken pedig 2.300 fő. Figyelemreméltó ruszinok
is lakta települések még Bácskában: Sajkásgyörgye,
Verbász, Boldogasszonyfa, Bácstopolya, Zentagunaras,
Kula, Torsza, stb. valamint a vajdasági Szerémségben:
Bacsinci, Berkaszovó, Bikics, Dol, Indzsija, Szremszka,
Mitrovica, stb. A felsorolt településeken kívül
ruszinok szétszortan kisebb létszámban még sok
más helyen is élnek Szerbiában.
Horvátországban hivatalos adatok
szerint a ruszinok száma mintegy 3,5 ezer fő,
becslések szerint pedig mintegy 5 ezer fő. A legutóbbi
gyilkos délszláv háború előtt a horvátországi
Szerémségben Vukovarun (974 fő), Petrovciban (737
fő), Mikluąevciban (493 fő)stb., míg Szlavoniában
Vinkovciban és a környező Andrijevciban (együttvéve
209 fő), a Dakovo környéki Piąorevciban (44fő),
a Zsupanja környéki Rajevo Seloban és Gunjaban
(együttvéve 136 fő), Eszéken és környékén (105
fő),valamint, Fiuméban/Rijekában (85 fő), és Zágrábban
(141 fő),stb. éltek. A testvérháború során a horvátországi
ruszinoknak, különösen Vukovaron, Petrovciban
és Mikluąevciban emberveszteségeik is voltak,
ezenkivül sokan közülük erőszakos kitelepítés
szenvedő alanyai lettek. Kénytelenek voltak menekülni
minden vagyonukat hátrahagyva különböző helyekre,
főleg Zágrábba, részben külföldre, elsősorban
Németországba. Csak az utóbbi időben egyesek közülük
lassan kezdenek visszaszálingózni korábbi lakóhelyükre,
amit a délszláv helyzet ingatag stabilizálása
tette lehetővé.
Az USA-ban a ruszinok száma hivatalos
adatok szerint mintegy 12,5 ezer fő, becslések
szerint mintegy 620 ezer fő. Főleg Pensylvania
államban élnek, de szorványokban az USA egész
területén, így egyebek között New Yorkban, Floridában,
Kaliforniában, a Nagytavak vidékén stb.
Kanadában becslések szerint mintegy
20 ezer fő a ruszinok száma, míg Ausztráliában
mintegy 2,5 ezer fő. Németországban pedig néhány
ezer fő.
Popovics Tibor Miklós
(A térképek forrása: P. R. Magocsi professzor;
Torontói Egyetem, Kanada)
|
 |