RUKISÖSZ Egyesület
Ruszin Kisebbségi Össszefogás Egyesület
„Gens fidelissima et carissima”
A hűség és a szeretet lángja vezet minket – együtt, egymásért, a Kárpát-medence közösségeinek jövőjéért!
Szeretettel üdvözöljük a ruszinok honlapján!
Tartson velünk a webes felületen és ismerje meg a történetünket, a nyelvünket és a kiadványainkat.
Értesüljön az eseményeinkről, hogy személyesen is részt vehessen a kulturális programjainkon és gyarapítsa az egyre növekedő közösségünket.
A”RUKISÖSZ” Egyesületünk alapítása óta, a céljául tűzte ki maga elé a ruszinok összefogásának elősegítését, a nemzetiségünket érintő lényeges kérdéseket illetően. A tagságunk magyar mivolta mellett ruszin nemzetiségére is kiváltképpen büszke. Ezen okból mozdítja elő a ruszin identitás megőrzését és erősítését a határokon innen és a határokon túl.
Az Egyesület szoros együttműködésben áll olyan szervezetekkel, mint a Ferencvárosi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, a Budapest XII. kerületi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, a Gyöngyösi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat és a Szegedi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat. Együttműködéseink révén programokat, eseményeket és fejlesztéseket valósítunk meg, erősítve a ruszin nemzetiség jövőjét.
Programok és események
Kik a ruszinok
A ruszin nép eredete a kora középkorra és a középkorra vezethető vissza.
Kialakulásuk előzményei a Kijevi Rusz és a Morva Szláv nyelvterülethez köthetők, melyek őshonos, szláv nyelvű lakossággal rendelkeztek. A ruszinok elődeinek gyökerei ebben a szláv ajkú térségben helyezhetők el.
A középkori Kijevi Rusz állama aktív kapcsolatot tartott fenn az Árpád-korabeli Magyar Királysággal. Batukán hódításai nyomán a Kijevi Rusz a Mongol Birodalom részévé vált, azonban a magyar kapcsolatok révén a Magyar Királyság irányába orientálódott. A ruszinok elődeit ebben a történelmi összefüggésben is feltételezhetjük.
Az újkori Habsburg Birodalom Galíciája és a Magyar Királyság Kárpátalja nevű régiója szintén a ruszinok (ruthének) őshonos etnikumának területei voltak. Az újkori és legújabb kori ruszin identitás számára ezek a régiók megőrizték jelentőségüket mint történelmi szállásterületek.
A ruszin közösség azonban nemcsak Kárpátalján, hanem más térségekben is megtalálható volt. Lengyelországban, Felvidéken, Erdélyben, valamint a Habsburg Birodalom telepítési politikája révén Délvidéken és Szlavóniában is éltek ruszin közösségek.
Történelmükben az utolsó időszak, amikor a ruszinok egy államalakulat keretei között éltek, az Osztrák–Magyar Monarchia volt. Ebben a közép-európai birodalomban a ruszinok (ruthének) minden társadalmi rétegben megtalálhatóak voltak. Példaként említhetjük Riedl ezredest, akinek tragikus sorsát Szabó István is megörökítette.
Tóth Árpád
A mai ruszinokat joggal nevezik Közép – Európa kurdjainak, hiszen szétszórva élnek a régió 8 országában. A ruszinok egy köztes szláv nép, Európa kellős közepén a Kárpát-medence olvasztó tégelyében, a Kárpátok hegyláncainak északi és déli lejtőin. Hazájuk, mely Kárpátaljai Rusz néven vált ismeretté a keresztúton terül el, ahol Ukrajna, Szlovákia és Lengyelország határai találkoznak. Magyarországon és a fent említett országokon kívül Európában még kisebb számban élnek ruszinok Romániában, Szerbiában, Horvátországban,Csehországban és Németországban. Kanadában és USA-ban számuk mintegy 600ezer fő, Ausztráliában pedig 15ezer.
Ma Magyarországon a ruszinok fő szállásterülete az ország északkeleti részén van, főleg Borsod-Abaúj-Zemplém és kisebb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Fontos megemlíteni, hogy az északkelet-magyarországi ruszinok nagyobb része szinte teljesen elmagyarosodott, különösen jellemző ez a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére. A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is jelentős volt a ruszinok elmagyarosodása, sőt talán egyes esetekben elszlovákosodása, de mégis itt maradt fenn viszonylag a legjobban a ruszinok nemzeti identitása, elsősorban két település esetében:Komlóskán az ottaniak nagy része ruszin, valamint Múcsonyban.
A megyében vannak még más települések is, ahol a helyi lakosok beszélik vagy megértik a ruszin nyelvet, esetleg ruszin népdalokat vagy imaszövegeket is tudnak: Erdőhorváti, Kány, Mogyoróska, Oroszgadna. Mondható ez Abod, Filkóháza, Görömböly, Irota, Rakaca, Rudabányácska, Sajópálfala, Tornabarakony, Vajdácska, Végardó, Viszló stb. esetében is. A XVIII. Században mindenesetre még több tucat település volt a mai Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén, ahol ruszinok is éltek.
Északkelet-Magyarországon kívül ruszinok jelenleg szétszórtan még sokfelé élnek hazánkban: a legnagyobb számban Budapesten.
Popovics Tibor Miklós
Felajánlhatod adód 1%-át a ruszin közösségért!
A RUKISZÖSZ Egyesület munkáját adód 1%-ával is segítheted, hogy továbbra is ápolhassuk kultúránkat és segítsük közösségünket
Adószám: 18447628-1-05
Köszönjük, hogy segítesz.
Főtámogatóink
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésed, látogass el a közösségi oldalainkra is, hogy friss információkkal és hasznos tartalmakkal gazdagodhass.
Elérhetőségek
+36 46 562 360
+36 50 121 4162
+36 50 121 4163
Kapcsolat
Elérhetőségek
3515, Miskolc Simándy Pál utca 24.
rukisoszegyesulet@gmail.com.
+36 46 562 360
+36 50 121 4162
+36 50 121 4163